A paksi bővítésért felelős kormánybiztos külföldön ródsózik PaksII környezeti hatásvizsgálata kapcsán. Az elmúlt napokban Temesváron, és Nagyváradon tartott közmeghallgatást, amit Kijev és Bukarest követ majd. De miért is?

Az ENSZ Espoo-i egyezménye kimondja, hogy bizonyos tevékenységek esetén nemzetközi környezeti hatásvizsgálatot is le kell folytatni, hiszen a hatások nem csak helyi szinten jelentkezhetnek. Természetesen egy atomerőmű építése is ilyen eset. Ilyenkor az Egyezményt aláíró országok értesítik egymást, így amelyik állam kíván, az bekapcsolódhat az eljárásba.

Bár az MVM hatásvizsgálati anyaga szerint „természetesen” semmilyen határon túlnyúló környezeti hatás nem várható a paksi beruházással kapcsolatban, mégis, Magyarország 30 országot értesített az Espoo-i egyezményre hivatkozva. Tíz ország (Ausztria, Ukrajna, Horvátország, Románia, Görögország, Málta, Németország, Szlovákia, Csehország, Szlovénia) jelezte is részvételi szándékát a nemzetközi eljárásban.

Így az az érdekes helyzet állt elő, hogy például egy csíkszeredai lakos véleményezheti a környezeti hatásvizsgálat anyagait, de egy szekszárdi vagy budapesti nem. Az MVM Paks II. Zrt. és az illetékes hatóság szerint ugyanis csak Paks és négy szomszédos kistelepülés (Gerjen, Foktő, Uszód, Dunaszentbenedek) lakosait érinthetik az új atomerőművi blokkok felépítésének és üzemeltetésének környezeti hatásai. Így Magyarország közel 10 millió lakosából mindössze 24 ezren tehettek észrevételeket a hatásvizsgálattal kapcsolatban. A kormány Magyarországon csak Pakson tartott közmeghallgatást.

Ha egy atomerőmű építése szerinted is a teljes lakosságot érinti, nyomj egy lájkot!