Bezárás
Paks II.

Paks II. a korrupció iskolapéldája lehet – 2. rész

A paksi atomerőmű-beruházásnak nem csak a korrupciót leíró elméletek alapján vannak magas korrupciós kockázatai, hanem a nemzetközi tapasztalatok, a beruházás körülményei, a megállapodás módja és tartalma alapján is – áll az Energiaklub számára készült tanulmányban.

Tetten ért korrupció

Bár a nagyberuházásokat kísérő nagy korrupció felderítése nagyon nehéz, néhány nukleáris projekttel kapcsolatban találtak bizonyítékokat korrupciós tranzakciókra.

Talán a legfontosabb a fukusimai atomerőmű-baleset kapcsán feltárt korrupció: az atomerőművet működtető cég és a szabályozó hatóság közötti, korrupcióval, csalással és nepotizmussal terhelt viszonyrendszer nagyban hozzájárult az atomerőmű felkészületlenségéhez, és a katasztrófához. Sok esetben a szabályozói szerepkörben lévő döntéshozók később magas beosztásra számíthattak valamelyik energetikai vállalatnál. A jövőbeli karrierkilátások reményében ezek a szabályozók sokszor elnézőbbek és együttműködőbbek voltak a kelleténél. Ennek köszönhető, hogy az utólagos tervek ellenére sem épült meg Fukusimánál az a gát, amely nagyban csökkenthette volna a végül kialakult katasztrófa súlyosságát.

A korrupció megjelent a dél-koreai atomenergetikai iparban is: a Korea Electric Power Corp. volt elnök-helyettesesét és további 99 embert vádoltak korrupció gyanújával. Az eljárásban több magas beosztásban lévő vezetőt is letartóztatattak. A vádak szerint biztonsági és engedélyeztetési iratokat hamisítottak több mint 5 millió dollár értékű anyagbeszerzések során. Dél-Korea 23 reaktorából 6 továbbra is inaktív a nem megfelelő eszközök beszerzése miatt.

Oroszországban is jelentős korrupciós botrányok robbantak ki az elmúlt években a nukleáris beruházásokkal kapcsolatban. A volt atomenergetikai minisztert, Jevgenyij Adamovot 2005-ben tartóztatták le Svájcban – az amerikai vádak szerint 9 millió dollár értékben követett el csalást az USA által az orosz atomlétesítmények biztonságának javítására folyósított támogatásokból. Végül Svájc Oroszországnak adta ki Adamovot, ahol 5 év kényszermunkára ítélték (később idős kora miatt felmentették).

Nem mentes a korrupciós botrányoktól a Paks II. beruházás fővállalkozója, a Roszatom sem. A Greenpeace idén októberben publikált tanulmánya tényszerűen összefoglalja a vállalat helyzetét az orosz gazdaságban, kapcsolatát az államigazgatással és a különböző korrupciós ügyeket. A jelentés szerint a Roszatomot átszövi az a típusú korrupció, melynek lényege, hogy magas minőségű és költségű beszerzéseket számláznak, de sokkal gyengébb, ellenőrizetlen forrásból származó részegységeket építenek be töredékáron, a dokumentációt pedig meghamisítják. 2009 és 2012 között a Roszatom 68 felsővezetőt és 208 középvezetőt bocsátott el korrupciós ügyek miatt.

A vállalat eddigi története arra mutat, hogy a vállalat védtelen a korrupciós kockázatokkal szemben. Kirill Kabanov, az Orosz Nemzeti Korrupcióellenes Bizottság elnöke nyílt levélben hívta fel Putyin miniszterelnök figyelmét arra, hogy az orosz nukleárisenergia-iparban tapasztalható korrupció szintje káros és veszélyes.

Szintén korrupció forrása, ha egy adott piaci szereplő, esetünkben a Roszatom, annyira erős, hogy piaci erejét könnyen tudja érvényesíteni. Az orosz Transparency International 2010-ben megállapította, hogy a Roszatom állami atomvállalat lényegében az ellenőrző hatóságok hatókörén túl működik: sem az Orosz Számvevőszék, sem a Versenyhivatal nem képes érdemben ellenőrizni.

Magyarországon a Paksi Atomerőmű és a tulajdonos MVM öt korábbi vezetője ellen folyik büntetőjogi eljárás, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Kocsis Istvánt két ügylettel gyanúsítják, Rajta kívül az MVM offshore-ügyeiben gyanúsított még Varga-Sabján László, és Szász András is, aki korábban Kocsis tanácsadója volt. Gyanúsított Kapolyi László, és a Paksi Atomerőmű korábbi vezérigazgatója (Kovács József) és vezérigazgató-helyettese (Molnár László, azóta meghalt).

Érdemes megjegyezni, hogy Kocsis István korábbi személyes tanácsadója, Baji Csaba jelenleg is az Atomerőmű igazgatóságának elnöke és az MVM elnök-vezérigazgatója, 2011-2012-ben pedig az Atomerőmű vezérigazgatója volt.

cover_paksi paktum_1280x474

A hazai beruházói kultúra

Szintén megalapozott az a korrupciós félelem, amely a magyar beruházásokkal kapcsolatos eddigi tapasztalatokból fakad. A magyar beruházásokra jellemző, hogy előzetesen nem történik meg a projektek felmérése, és a közbeszerzési eljárások nem feltétlenül a magyar nemzetgazdaság szempontjából hasznos módon kerülnek kiírásra.

Az állami megrendelő szervezetek és szabályozók gyakran nem tudják elég megfelelően képviselni a közérdeket, a beruházások projektmenedzsmentje változó minőségű, bizonyos esetekben kifejezetten gyenge.

Mindehhez hozzátartozik a magyar kivitelezői piac kis mérete, a kevés kompetens kivitelező, és a kartellezés elfogadott volta több piacon. A Magyarországon működő nagy infrastrukturális kivitelező vállalatok az előzetesen maghatározott árnál akár 20-30%-al is drágábban teljesítenek.

További korrupciós kockázatokat rejt magában az, hogy – a folyamatban lévő más európai beruházásokhoz (Finnország, Franciaország) hasonlóan – Paks II. esetében is két, eddig ki nem próbált, újgenerációs technológiájú atomreaktor építéséről van szó. Emiatt további extra költségek, engedélyeztetési akadályok és kivitelezési kérdések merülhetnek fel. Ennek jelentőségét azért nem szabad lebecsülni, mert a francia és finn példák is jól mutatják ennek veszélyét.

Paksi paktum

A magyar és az orosz felek között aláírt szerződés a korrupciós kockázatok szempontjából kifejezetten előnytelen.

Az orosz fél a tervezett két új blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését és üzemen kívül helyezését vállalja, az elkészült atomerőmű pedig a magyar állam tulajdonát fogja képezni. Ezzel a konstrukcióval a kivitelező nem érdekelt a mielőbbi kivitelezésben, hiszen a beruházás tőkeköltségei nem őt terhelik. Így a megrendelő érdeke a költségek megnövekedése és a mielőbbi megtérülés.

A konstrukció mellett a szerződés egyik nagy hiányossága, hogy nem rendelkezik a pótmunka lehetőségeiről és feltételeiről, továbbá pedig nem szab meg kötbért nem teljesítés, hibák és határidő túllépés esetén. Ez tipikusan olyan szituációt jelent, ahol a kivitelező visszaélhet tárgyalási pozíciójával és többlet információival.

Összefoglalva: a Korrupciókutató Intézet tanulmányában megállapítja, hogy a Paks II. kivitelezésével kapcsolatos orosz-magyar megállapodás a korrupciós kockázatokat nem csökkenti, sőt: a jelenlegi konstrukcióba bele van kódolva, hogy a projekt korrupt beszerzések sokasága mellett, nagy korrupciós veszteségekkel fog megvalósulni

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom