Bezárás
Paks II.

Ura-e a magyar kormány az atomerőmű-beruházással kapcsolatos történéseknek?

Úgy tűnik, a titkolózással a kormány egyrészt a projekt előkészítetlenségét igyekszik elfedni, másrészt annak a kínos folyamatnak próbál véget vetni, amelyben sorra derül ki: amit korábban állítottak, az nem úgy van. A totális információblokád ugyanakkor visszaüt, hiszen információk nélkül esélyük sincs meggyőzni az állampolgárokat arról, hogy a kormány képes a beruházást a magyar érdekek szerint alakítani.

“Miért titkolózik valaki, akinek információ van a birtokában?” – tette fel a kérdést Perger András, az Energiaklub szakértője a tegnapi „Paksról komolyan” című konferencián. Majd rögtön meg is válaszolta: vagy azért, mert ami kiderülne, az kellemetlen számára, vagy azért, mert az információ nem is létezik.

Az Energiaklub soha nem vesztett el egyetlen, a paksi atomerőmű-építés adataiért indított pert sem. A bíróság tehát minden esetben megerősítette, hogy a kért információk igenis közérdekűek, és nyilvánosságra kell őket hozni. Ez alól egyetlen eset jelentett némileg kivételt: amikor kiderült, hogy minden bizonnyal nem is léteznek az orosz-magyar egyezményt megalapozó számítások, hatástanulmányok – de legalábbis még az államigazgatási szervek sem tudják, hogy kinél vannak.

Aszódi Attila, paksi bővítésért felelős kormánybiztos mindenesetre végzett egy saját szavai szerint „primitív” számítást, ami „nem egy rocket science”, és nem is egy hivatalos kormányzati dokumentum, hatásvizsgálat. A kormánybiztos állítása szerint azonban nem az ő hatáskörébe tartozik az, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium milyen vizsgálatokat és tanulmányokat hoz nyilvánosságra.

A kormánybiztos a rendezvényen jelezte, hogy megérti a közönség és a társadalom kíváncsiságát az aláírt szerződések részleteivel kapcsolatban, véleménye szerint azonban el kell fogadnunk, hogy ezek semmilyen részlete nem lesz nyilvános. Ennek szellemében Aszódi Attila gyakorlatilag semmilyen felmerült kérdésre nem adott érdemi választ a konferencián.

Ilyen módon nem tudhattuk meg, hogy ki viseli az orosz hitel árfolyamkockázatának esetleges negatív hatásait. Nem tudhattuk meg, hogy a törlesztőrészletek milyen módon épülnek majd be az áram árába. Nem tudhattuk meg, hogy miért kell kapkodni a szerződésekkel pont most, az orosz-ukrán-európai-amerikai konfliktus kellős közepén, egy bizonytalan geopolitikai helyzetben.

Nem kaptunk választ arra sem, hogy miért nem várták meg a szerződések megkötésével az európai uniós vizsgálat lezárulását. Megtudtuk viszont, hogy ha a beruházás nem felel meg az uniós szabályoknak, és emiatt a projektből való kiszállásra kényszerülünk, akkor meg kell majd térítenünk a Roszatom összes addig felmerült költségét. Vagyis a bolgárokhoz hasonlóan igen könnyen itt maradhatunk egy betonplaccal, néhány épülettorzóval – és akár többszázmilliárd forintos kártérítési kötelezettséggel.

Az információk elzárása nem csupán az alkotmányos alapjogok és a hatályos törvények megsértése, az általános jogbiztonság miatt nyugtalanító. Hanem azért, mert információk hiányában nem tudunk meggyőződni arról, hogy képes-e a magyar érdekek érvényesítésére a szemmel láthatóan kapkodó, az események után loholó magyar államapparátus. Képes-e a paksi bővítésért felelős kormánybiztos arra, hogy alakítsa az atomerőmű-építés feltételeit és menetét? Képes-e a magyar kormány arra, hogy érdemben befolyásolja a tárgyalási és szerződéskötési folyamatot az oroszokkal?

Nem tudjuk, és a kormány nagy erőkkel dolgozik azon, hogy ne is tudjuk meg.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom