Bezárás
Paks II.

Totális információblokád a paksi szerződések körül

A miniszterelnökség titkosította a paksi szerződéseket – derült ki a szerződések nyilvánosságra hozatalát kérő levelünkre adott válaszból. Hogy milyen indokkal, és mennyi időre, azt nem tudni.

2014. december 9-én írták alá a Paks II építésére vonatkozó szerződéseket, magyar részről az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt., orosz részről pedig a Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt nevű cég. A három szerződés az új blokkok tervezésének-gyártásának-építésének, az üzemeltetési és karbantartási támogatásnak, illetve az üzemanyag-ellátásnak és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik. A szerződések nyilvánosságra hozatalát az Energiaklub december 16-án kérte a magyar szerződő féltől.

Kérésünkre az alábbi válasz érkezett:

…értesítem, hogy az Ön által megismerni kívánt szerződéseket a miniszterelnökséget vezető államtitkár a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 1. a) pontja szerint “titkos” nemzeti minősített adatnak minősítette, így az az Infotv. 27 § (1) bekezdés alapján sem lenne megismerhető.

A levél nem tér ki arra, hogy hány évre szól a minősítés, de a vonatkozó törvény (2009. évi CLV) értelmében a titkosítás időtartama akár 30 év is lehet.

Magyarország Alaptörvénye egyértelműen leszögezi, hogy a közérdekű adatok megismerése alkotmányos alapjog. Az információszabadságról szóló törvény ugyanakkor megengedi a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását: bizonyos adatokat a minősített adatok védelméről szóló törvény szerint minősített, azaz titkos adattá lehet nyilvánítani. Ilyenkor annak, aki minősíteni szeretné az adatot, a javaslatában meg kell indokolnia azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik. Ugyanakkor jelen esetben nem egyes adatokat, hanem teljes szerződéseket titkosítottak, és nincs információnk arról, hogy mire való hivatkozással került sor a minősítésre.

Az ügyben az Energiaklub a TASZ-szal közösen titokfelügyeleti eljárást kezdeményez a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Az eljárás az egyetlen – meglehetősen gyönge – jogorvoslati lehetőség egy ilyen esetben: a bejelentés után a Hatóság dönti el, hogy kivizsgálja-e, hogy a titkosnak minősítés megfelelt-e a jogszabályi követelményeknek. A bejelentőnek ezek után semmilyen további joga nincsen. A szerződések megismerhetősége olyan közügy, mely kiváló alkalom arra, hogy a hatóság bebizonyítsa: valóban független, és az általa védendő alapjogok érdekében jár el.

Ahogy egy korábbi bejegyzésünkben írtuk: Az információk elzárása nem csupán az alkotmányos alapjogok és az általános jogbiztonság miatt nyugtalanító. Hanem azért, mert információk hiányában nem tudunk meggyőződni arról, hogy képes-e a magyar érdekek érvényesítésére a szemmel láthatóan kapkodó, az események után loholó magyar államapparátus.