Bezárás
Uncategorized

State capture, haveri kapitalizmus vagy kleptokrácia? – A MET-történet újra, kicsit mélyebben

Egy most elkészült kutatás az eddigieknél mélyebben, részletesebben és elméleti modellek segítségével vizsgálja a magyar kormány egy szabályozási döntésének hatását két piaci szereplőre: az állami tulajdonban lévő MVM Partner Zrt-re, és egy állami-magán tulajdonban lévő cégcsoportra (MET-csoport). Megjelenik a történetben Csányi és Hernádi is, és gyakorlatilag az összes korrupciós modellre példát kapunk ebben az egyetlen esettanulmányban.

A történet

A magyar állam 2011 nyarától 2015 nyaráig kivételezett helyzetbe hozta a Magyar Villamos Művek (MVM) egyik leányvállalatát, az MVM Partner Zrt.-t (MVMP), amikor lehetőséget adott számára az osztrák-magyar határon átmenő gázvezeték szinte kizárólagos használatára, kizárva a potenciális versenytársakat. Az Európai Unió 2015 márciusában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, amelynek eredményeképpen a magyar kormány 2015-ben hatályon kívül helyezte a szabályozást.

Az MVMP 2011 és 2014 között a döntően magánkézben lévő METI-t (MET International AG) illetve a MOL Energiakereskedő Zrt.-t (2013-tól MET Magyarország Zrt., MET) bízta meg a gáz beszerzésével. Ezzel egyrészt a MET-csoport jelentős nyereségre tett szert, és nem mellékesen túl tudott élni a gázpiacon akkor is, amikor a versenytársak kiszorultak erről a piacról.

Kritikus pontok

Az állam ezen szabályozási lépése több ponton vérzik. Ha már 2011-ben világos volt a kormányzat számára, hogy egy állami céget (MVMP) akar kivételes helyzetbe hozni a hazai piacon az eladói oldalon, akkor miért nem tudott az állami cég felkészülni erre a feladatra? Ha pedig eleve nyilvánvaló volt, hogy ez ennyi idő alatt nem lehetséges, akkor a magyar kormányzat miért hozott olyan döntést, miért teremtett olyan helyzetet, amelynek megoldásában csak egy, a piacon már ismerettel rendelkező, a nagyobb kockázatot is vállaló piaci szereplő (például a MET) játszhatott szerepet?

Ha a magyar kormány 2011-ben még nem tudta, hogy egy év múlva hogyan fogja megoldani a tározói kapacitás visszapótlását és hogyan tud az olcsóbb gáz megjelenni kínálatként a hazai gázpiacon, akkor ugyancsak a gyenge kormányzással és kormányzati kudarccal állunk szemben. Az elérhető információk ezt a változatot látszanak megerősíteni. Tehát a magyar kormány úgy adott kivételes lehetőséget egy cégének, úgy hozta azt – egyébként nem piackonform módon – kivételes helyzetbe, hogy erről a cégről eleve tudott volt, hogy képtelen lesz élni a számára adott lehetőséggel (legalábbis rövid távon).

Ha a történetet ebből a perspektívából nézzük, akkor a MET ügyes szereplőként vett részt a szokásos gyenge kormány – alacsony kockázatú ügyleteket bevállaló, gyenge ösztönzöttségű állami vállalati vezetés – kockázatvállaló, profitorientált magáncég játékban. Ennek kimenete világos: bárhol a világon egy mozgékony, kockázatvállaló piaci szereplő számára kifizetődő egy gyenge kormányzattal üzletet kötni.

Ez azonban nem magyarázza meg azt, hogy miért tartotta életben a magyar kormányzat 2015-ig ezt a konstrukciót. Nem vette észre, hogy az első szabályozási lépése kormányzati kudarcot eredményezett? Ha tisztában volt vele, akkor nem érthető, hogy miért nem törekedett olyan szabályozási megoldásra, amely a MET-MVMP ügyletnél a hasznoknak az állam számára kedvezőbb elosztását eredményezte volna? Ez csak akkor érthető, ha e lépést magyarázandó egy rejtett megbízó létét és érdekeinek érvényesülését is feltételezzük. Ez state capture vagy haveri kapitalizmus jelenlétére utal.

Főszerepben Hernádi és Csányi?

A történet fontosabb szereplői közötti kapcsolatokat a tanulmány szerzői a társadalmi kapcsolatháló-elemzés segítségével vizsgálták. A személyes és üzleti kapcsolatok hálózata, a hálózatban elfoglalt pozíció fontos információkat szolgáltathat arra nézve, hogy mely szereplők foglalnak el központi helyet a hálózatban. Kiknek a kapcsolatai olyan erősek, hogy akár a hálózaton belüli pozíciójuknál fogva döntő befolyást bírhattak a MET-ügylet menetére és eredményére?

A történet legfontosabb tíz szereplője közötti barátsági és üzleti kapcsolatháló elemzése szerint Csányi Sándor és Hernádi Zsolt állnak leginkább az ügylethez kapcsolódó hálózat központjában, tehát ők azok, akik hálózati pozíciójuk alapján a kormány-MVMP-MET ügyletre elméletileg a legkönnyebben befolyással bírhattak, illetve a hálózat más szereplőjének náluk sokkal nehezebb lenne, illetve lett volna központi szerepet játszania az ügylet során.

Vagy az oroszok?

A MET Kft-t 2007-ben hozta létre a MOL 100%-os tulajdoni hányaddal. 2009-ben részvénytársasággá alakította, és társulajdonosként bevont 50%-os tulajdonosi aránnyal egy off-shore adóparadicsomban bejegyzett céget (Normeston Trading Limited), amely feltehetően orosz magánszemélyek vagy orosz állami cégek tulajdonban volt. A Normeston Trading Ltd. két és fél év múlva eladta tulajdonrészét az RP Explorer Liquid Fund-nak. Ezt követően a MOL Zrt és az RP Explorer Liquid Fund is eladott 10-10% részvényt a cég vezérigazgatójának, Lakatos Benjáminnak.

Ezt követően 2013-ban a Svájcban megalakult MET Holding a MET Magyarország 100%-os tulajdonosává válik. Miután a vétel lényegében egy részvénycserével és tőkeemeléssel történt, a MET Holding tulajdonosai lesznek azok a tulajdonosok, akik annak előtte a MET Magyarország tulajdonosai voltak. Valószínűsíthetően ezzel egy időben, az orosz fél (az RP Explorer Liquid Fund) eladja tulajdoni hányadának ⅔-át további két magyar magánszemély, Garancsi István és Nagy György tulajdonában lévő offshore cégeknek. 2016-ban a MET Holding tulajdonosi szerkezete így fest: Garancsi István 10%, Nagy György 12,665%, Ilya Trubinkov 12,665%, Lakatos Benjámin 24,665% és MOL Nyrt 40%.

Bár a magyar és orosz magánszemélyek, mint „végső tulajdonosok” vannak feltüntetve a cég honlapján, az offshore cégek viszonylag nagy szerepe miatt nem lehetünk biztosak abban, hogy nincsenek-e közöttük strómanok. Ilja Trubnikov-ról az interneten az Offshore Leaks szolgáltat információkat. Az ő esetében a legvalószínűbb, hogy személyében egy strómanról van szó, aki mögött lehet (lehetnek) a valódi tulajdonos(ok). Ezt az eshetőséget semelyik, a cég tulajdonosaként feltüntetett magánszemélynél nem zárhatjuk ki.

Nehéz megérteni, hogy az orosz tulajdonos, az RP Explorer Liquid Fund vajon miért vált meg három magyar magánszemély javára tulajdona nagy részétől. Egy lehetséges magyarázat szerint a magyar és az orosz kormány közötti háttéralkuk lehetnek a háttérben, hiszen az idő tájt több témában is folytak tárgyalások a két ország vezetése között. Ilyen volt például a MOL pakett visszavásárlása, Déli Áramlat, a hosszú távú gázszerződés, majd később Paks II. Ez esetben a magyar államot Oroszország ejtette foglyul, ami az összes lehetőség közül talán a legijesztőbb.

Majdnem az összes korrupciós modell szóba jön

Az elemzés során a szerzők nem találtak arra vonatkozó evidenciákat, hogy az ügylet legnagyobb haszonélvezője, a MET, illetve annak tulajdonosai felléptek volna a 2011-es szabályozás létrejötte érdekében. A MET tulajdonosi szerkezetében bekövetkezett változások leginkább annak lehetőségére utalnak, hogy a MET esetében inkább a kleptokrata állam modelljéről van szó.

Ebben a modellben a szabályozónak eredetileg nincs szerepe a magáncég sikerében. Kiindulásképpen egy magáncég a piacon kihasznált egy számára adódó olyan előnyt, amely akár származhatott egy szabályozási kudarcból is és ebből nagy profitra tett szert. Ezek után, ezt látva, jött meg a szabályozó étvágya, (aki nem kizárt, hogy ebben az esetben megegyezik a rejtett megbízóval) és felajánlja a cégnek „hogy betársulna az üzletbe”, azaz részesedést kíván szerezni a haszonból.

A MET-történetet tehát a magyar gazdaságtörténet számára fontos esetként értékelhetjük, amelyben egyaránt megjelennek a kormányzati kudarc és a járadékvadászat jellemzői, a state capture valamint a történet egy mozzanata értelmezhető a kleptokratikus állam megnyilvánulásaként is.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom