Bezárás
atomenergia

Miért nincs sugárzásmérő Püspökszilágyon, az atomtemető falujában?

A címbéli kérdésre a rövid válasz: nem tudjuk. Ugyanis sem a hulladéktárolót üzemeltető RHK Kft-től, sem az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól nem kaptunk érdemi választ, pedig kérdeztük.

Az Átlátszó újságíróival nem kevés munkáival jártunk utána a püspökszilágyi radioaktív hulladéktárolóval kapcsolatos összetett és szerteágazó kérdéseknek, vagyis hogy miket tárolnak ott és miért szivárognak radioaktív anyagok a környezetbe. A sugárzásmérés (illetve ennek hiánya) csak egy volt a sok kérdés közül, de mivel nem közismert, hogy hogyan is történik hazánkban a radioaktív sugárzás mérése, hogy hol mennyi a sugárzás, és mi tekinthető “normális” szintnek, ezért ebben a bejegyzésben külön is foglalkozunk a témával.

Ki és hogyan méri?

Magyarországon közel 60 településen, összesen 102 mérőállomáson mérik a radioaktív háttérsugárzást. Minden olyan településen is van mérőeszköz, ahol komolyabb nukleáris létesítmény működik  – kivéve Püspökszilágyon. Ezt a hálózatot, aminek a neve Országos Sugárfigyelő Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER), a katasztrófavédelem működteti, és például az a jó benne, hogy a napi mérési adatokat online nyomon lehet követni.

Püspökszilágyon, a faluban, valamiért nincs telepítve ilyen mérőállomás, csak a hulladéktároló területén mérnek. Ezeket az adatokat havonta egy grafikonon publikálja az RHK Kft, tehát az adatokat mindig csak utólag lehet megnézni.

Ha megnézzük például a január 27-ei adatokat, látható hogy a püspökszilágyi hulladéktárolóban elhelyezett mérőeszköz a legtöbb településnél valamelyest magasabb sugárzást mér, de azért nem a legmagasabbat. Érdekesség, hogy például Pakson azért alacsonyabb a sugárzás szintje, mert az ártérben a talajt folyamatosan mossa ki a Duna, így a benne lévő radioaktív anyagokat is.

Az adatok forrása:
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Sugárfigyelő Jelző és Ellenőrző rendszere
* Püspökszilágy esetében körülbelüli érték, amit az RHK Kft. által publikált grafikonról le tudtunk olvasni.

Mennyi a „normális”?

A Földön mindig mindenhol ér bennünket több-kevesebb radioaktív sugárzás. Ez részben természetes, a földkéregből és a kozmikus térből származó sugárzás. Másrészt pedig mesterséges eredetű: a különböző építőanyagok, vagy az atomrobbantások, nukleáris létesítmények által kibocsátott radioaktív sugárzás (még mindig kimutatható pl. a csernobili katasztrófából eredő többletsugárzás). A háttérsugárzás mértéke országonként, tájanként eltérő, függ a talajtól, a tengerszint feletti magasságtól, az épített környezet jellemzőitől.

Vagyis nem létezik olyan, hogy “normális” mértékű sugárzás. Az egyes országokon, társadalmakon múlik, hogy  mit tekintenek egészségügyi szempontokból még elfogadható mértéknek. Vagyis szubjektív az, hogy milyen határ felett gondoljuk azt, hogy már nagy a kockázata az egészségkárosító (rákkeltő) hatásnak. Magyarországon ez a határ 250 nSV/h, efölött riasztási fokozat lép életbe. Ekkor az OSJER rendszer jelez a központi szerveknek, és fokozott figyelmet kell fordítani az adott állomásra. Ha a sugárzás meghaladja az 500 n Sv/h óra figyelmeztető szintet, akkor a hatóságnak meg kell kezdeni az eset kivizsgálását.

Állítólag jön a mérő

A püspökszilágyi lakosok felvetésére információink szerint folyamatban van háttérsugárzás-mérő telepítése a faluban. Úgy tudjuk, hogy idén a katasztrófavédelem is elhelyez a környéken két mérőt, amelyek a fent említett rendszerbe be lesznek kapcsolva, tehát az adatok online követhetőek lesznek. Úgy tudjuk, egy ilyen mérőállomás kiépítése nagyjából 10 millió forintos tétel. Emellett elmondásuk szerint az RHK is ki fog helyezni Püspökszilágy központjában egy mérőt, amelyen ott helyben, képernyőn lehet majd követni a sugárzás alakulását.

Fülöp Orsolya

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom